15. fejezet: A CSATATÉR

> Amit mindenképpen el kell kerülni, az egy váratlan irányból érkező meglepetésszerű támadás.

 

Aki a terepen jól akar tájékozódni, annak több dologra is figyelnie kell egyszerre, és mindezt naprakészen, hiszen a terepen a környezet is, és a szereplők is folyamatosan változnak. Ami ma előny, az holnap hátrány lehet, és fordítva is. Ma még csak karóra, holnap már városi gépkocsi is, ma még csak sportkocsi, holnap már parfüm. Aki ma gépkocsit gyárt, lehet, hogy holnap a kifutóra küldi divatcikkeit is, és egyáltalán nem biztos, hogy aki ma monopolhelyzetben van, holnap reggel nem arra ébred, hogy a szomszéd telken éjszaka a konkurencia felhúzta a gyárat.

Egy piaci stratégiai pontot sokféleképpen el lehet foglalni: erőből, csellel, pénzzel, stb. Kinek mije van, vagy mi a stratégiája. Azt is figyelembe kell venni, hogy ma már nem biztos, hogy mindig jó stratégia foggal-körömmel védeni a megszerzett stratégiai pontot, mert ahogy vonul a piaci front, esetleg változik a felállás, és ami tegnap még előnyt jelentett, az ma már lehet, hogy csak gond, holnap pedig egyenesen nyűggé válhat. Nem biztos, hogy mindenki a magaslaton akar magának várat, és hosszú időre. Attól, hogy valaki sokat költ a vár felépítésére, és bezárkózik a várába, még az országot fel tudja dúlni egy barbár horda, akinek eszébe sem jut megostromolni a várat, bőven elég neki az, ami a falvakban összeszedhető.

Mindannyian álmokat kergetünk. Talán jobban, mint valaha. Álomkeresletből el van látva a piac rendesen. Korábban kereslet- és kínálatvezérelt piacokról hallhattunk. Ez a mai piac egyszerűen álomvezérelt. Az nyer, aki álmokat árul, és nem arcszeszt, vagy táskát, vagy autót, vagy bármit. Csak és kizárólag az álmokra van igazán nagy kereslet. > 16.